A lovak a történelemben

A lovak háziasításával több évezrede foglalkozó ember kezdetben valószínűleg húsáért is tenyésztette a lovakat,később azok megszokták közelségét,az ember pedig felismerve a jószágok nagy teherbíró képességét,különböző munkára fogta be őket.Aszép és óriási teljesítményre képes állatok az idők folyamán kivívták az ember tiszteletét és csodálatát,így az ókori kultúrában már merőben megváltozott szerepkörben találkozhatunk velük.I. e. 2000-ben már részletesen ismerték a tenyészmének kiválasztásának,tartásának alapelveit,a méneket harckocsik elé fogó hajtók pedig önálló edzéstervvel rendelkeztek,ezzel először Kikkuli szövegeiben(i. e. 1400-1250) találkozhatunk.Később a harci fogatokat a hadászatban felváltották a harci mének és lovas katonák. Az ókorból a lovakkal kapcsolatos talán legjelentősebb írásművet Xenophón(i. e. 430-355) hagyta ránk,aki saját hadviselési tapasztalataira alapozva írta meg az ifjú görög nemesek számára irányadó művét Peri Hippikés A lovasművészetről címmel.Xenophón a lovakat egyéniségnek tekintette ,ezért fontosnak tartotta a lovak mentalitásának megértését,a hadviselésben pedig a tapasztalt és szakértő lovasok képzését.A lovak mellett soha ne veszítsd el önuralmadat,ez a legfontosabb szabály minden lovas számára.Az ehhez a képzéshez szükséges ismereteket szintén megtudhatjuk művéből,mely a lovas oktatásnak sok tekintetben alapját adja.A történetírás több híres ló nevét őrzi.Nagy Sándor harci ménjéről,Bukephaloszról ismert,hogy többször megmentette gazdája életét.A ló Nagy Sándorhoz kerüléséről különböző történetek maradtak fenn.Plutarkhosz elbeszélése szerint a lovat Nagy Sándor apja,II Philipposz vette,ám senki nem tudta megszelídíteni.Egy napon a fiatal Alexandrosz megpróbálta,és sikerrel járt,úgy fordította a lovat,hogy az ne lássa saját árnyékát,amitől megijedhet.Egy másik,mitológia szálakkal átszőtt történet egyenesen Pégaszosztól eredezteti az ökörfejűnek hívott lovat.Bukephalosz vadságáról szintén mítoszok éltek,aminek valós alapja lehetett,hogy ezek a nagy testű perzsa paripák többször halálra rúgták vagy harapták az ellenséget.A lóról annak halála után a végzetes csata helyszíne,Hüdaszpész mellett várost nevezett el a hadvezér.A történelem másik elhíresült lova Incittatus,Caligula hátasa,ám ő valószínűleg félreértésnek köszönheti hírnevét.Suetonius feljegyzései legalábbis erről tanuskodnak,,...nemcsak márványistállót,elefántcsont szerszámot,bíbor takarót,drágakővel ékes nyakláncot adományozott,hanem egy palotát is személyzettel,berendezéssel,hogy méltó módon fogadhassa a nevében meghívott vendégeket, mint mondják,az volt a szándéka,hogy consullá is kinevezi.A közhiedelemben már tényként került be az a különös előléptetés.Az ókorból ismert még Kürosz,a Perzsa Birodalom uralkodójának története,aki egy ízben királyságát ajánlotta egy lóért,de Rómában Cézárt állítólag lovai figyelmeztették a merényletre.A magyar történelemnek szintén fontos része kötődik a lovakhoz,Atilla és serege lovai hátán nyargalta be a világot.A hun nép harcban és viszályban lóhátról építette ki birodalmát,s szerzet hatalmat és tekintélyt az északi népek százai felett.A kínai történetíró tollából fennmaradt szövegrészhez hasonlóakkal többször találkozhatunk,ám mind közül a leghíresebb a magyarok nyilaitól ments meg minket,melyet egy Szent Geminianushoz,Modena védőszentjéhez szóló,biztosan 10.századi könyörgés is rögzít.A Vreckei-hágón át lovon érkező magyarok Szvatopluk morva fejedelemnek ékesen felszerszámozott lovat küldtek ajándékba,aki cserébe pannóniai földet,füvet és vizet küldött vissza.Ezzel a jelképes cserével,és a megvívott csatával pedig őseink elfoglalták Pannóniát.Az emberiség és a lovak történelme egy időre szorosan összefonódott.Európa felvértezett lovagjai súlyos páncéllal védték és díszítették hatalmas ménjeiket.A középkor lovai közel kétszáz kiló terhet cipeltek a perzselő sivatagban,a Szentföldért vívott véres harcokban.Lovagi tornákon és párviadalokon mérkőztek meg egymással a legjobb bajnokok évszázadokon át.A lőfegyverek megjelenésével megváltozott a lovak harci jellege,már nem kellett akkora terhet cipelniük,így fokozatosan más munkára irányították át őket,s más fajtákat,a nagyobb munkabírású hidegvérű fajtákat használtak gyakrabban.Az Újvilágban Cortez tizenhat lóval hódított meg egy országot. Mint mondták Isten után a lónak köszönhető a győzelem.A Vadnyugatot ponírok szelték át szekereiken,indiánok szelídítették meg a legvadabb musztángokat is.A cowboyok nélkülözhetetlen társa volt a ló,s az Óvilág forradalmainak csatáiban,hódításokban is vitathatatlan szerepe volt.Napóleon lovasroham segítette a trónra a marengói csatánál,Shakleton a Dél-sark meghódítására tett kísérlete során lovas szánokkal közelített az ismeretlen kontinens felé.A magyar lovasságot utoljára a második világháborúban vitték csatába lovaik,Nyikolajev városánál 1941 augusztusában.A huszárok rohamára egy német szemtanú így emlékezett vissza,,...Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel,aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát.Már négyszer rohamoztunk,s mind a négyszer visszavertek bennünket.A zászlóaljparancsnok káromkodott,a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak.Ekkor a tüzérségi támogatás helyett,amit számtalanszor kértünk,egy magyar huszárezred jelent meg a színen.Nevettünk.Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses,elegáns lovaikkal?Egyszerre megdermedtünk,ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett.Parancsszó harsant.A bronzbarnára sült,karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez.Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra,az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon.(...)Eldördültek az első lövések,aztán mind ritkábbak lettek.Kimeredő szemmel,hitetlenkedve néztünk,ahogy a szovjet ezred,amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat,most megfordul,és pánikszerűen otthagyja állásait.A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt,és csillogó szablyájukkal aprították őket. (...) Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen....Ezután harci feladatokra már nem használták a lovakat,de a rendfenntartás szervezetei,mint a terepviszonyokhoz leginkább alkalmazkodó,és leggyorsabb járművet ma is számos országban, így hazánkban is alkalmazzák.Megmaradtak hobbiállatnak,és ma már versenyeken csatáznak, ahol az ügyesség és a gyorsaság számít,és a tét nem az életük,hanem egy kiváló helyezés,egy szalag és a hírnév.

A fehér ló mondája

Amikor megérkeztek a magyarok a Kárpát-medencébe,nem foglalták el rögtön,előbb meg akarták tudni,milyen ez a föld.Ezért Árpád kiválasztott egy erős,okos és ügyes vitézt,hogy lovagolja keresztül az új hazát és nézze meg,miféle népek lakják most.Ezt a vitéztKusidnak hívták és Kond vezér fia volt.
Elindult Kusid és végiglovagolt az egész országon.Egyszer csak elérkezett egy városhoz,ahol Szvatopluk fejedelem uralkodott.Fölment Szvatoplukhoz és egyenesen megmondta,hogy mit akar,Nem vagyunk mi rossz szándékkal,csak meg akarunk telepedni ezen a földön.Nyugodtan telepedjetek le-mondta Szvatopluk-,ha hűséggel dolgoztok,jó dolgotok lesz nálam.Kusid értette,hogy Szvatopluk mit akar,de nem szólt,hanem elköszönt és ment vissza a magyarokhoz.Útközben szedett egy kis füvet,egy kis földet és kulacsát megtöltötte a Duna vizével,hogy a többi is lássa,milyen szép föld vár rájuk.
Mikor elmesélte,hogyan járt,Árpád ezt mondta neki, Szvatopluknak.Kérjél tőle Vidd ezt a szép fehér lovat és add odaegy kis földet,füvet és vize a lóért.Így is lett.Mikor Szvatopluk meglátta a gyönyörű fehér lovat,melyen gyémántal kirakott nyereg volt,nagyon megvolt elégedve.Kusid pedig azt mondta,Ezt a lovat az én uram küldte neked,és csupán azt kéri,hogy vigyek neki egy kis földet,egy kis füvet és egy kis vizet.Szvatopluk nagyot nevetett,Vigyél csak,amennyit akarsz, és mond meg az uradnak,hogy ilyen szép lovat küldhet még többet is.
Kusid jól megjegyzett mindent és visszament az urához.Ott elmondta,mit mondott neki Szvatopluk.Nem is kellett kétszer mondani,hogy mit üzent Szvatopluk.Nyomban elindultak,hogy elvigyék,amit Szvatopluk ígért nekik.De Szvatopluk nem aludt.Mire megérkeztek a magyarok,akkora sereggel várta őket,hogy az ég is elfeketedett az árnyékától.Egy magyarra jutott három ellenség is.De ez őket nem zavarta.Vágták Szvatopluk népét,ahol csak érték.Még a Duna is kiáradt,annyi vér fojt belé.Erre aztán menekült az ellenség.Meneküli Szvatopluk is,de menekülés közben a lova beleugrott a Dunába és ott fulladtak mindketten.A fehér ló mondája a magyar nép letelepedéséről számol be,és amellett,hogy bizonyságot ad a magyarok leleményességéről és harciasságáról,megtaláljuk benne a lovas nemzet lovakhoz való régi kötődésének bizonyítékát is.